Gyermek-, és diák szekció

2014. Mar. 19.

GYERMEKEKNEK

Pósa Lajos, a nagy mesemondó

1850. április 9-én született Gömör egyik falujában, Nemes-Radnóton (ma Szlovákiához tartozó Radnót község) és 1914. július 9-én hunyt el Budapesten.

A szülőföldje iránti szeretet, a pataki diákévek, a hagyománytisztelet, a népi kultúra ismerete, megbecsülése vezették az irodalmi élet felé. A gyökerei, az az örökség, amelyet Gömör földjéről és Sárospatakról magával vitt, segítették az élet viszontagságos, göröngyös útjain. Kialakított maga körül egy művésztársaságot, létrehozta a Pósa-asztalt. Pezsgő irodalmi, művészeti életet teremtett. Tehette, mert ekkor már ünnepelt költő, szerkesztő, újságíró. Sorra jelentek meg versei, imádságos könyvei, hazafias versei, meséi, Arany ABC-je.

„Az Én Újságom” című gyermeklap szerkesztőjeként bejárta a Kárpát-medencét, ezernyi gyermekszáj kiáltotta minden alkalommal: Éljen Pósa bácsi!

Imádságok c. kötete kis imakönyv a gyermekek számára, amelyben életük minden érzésére megtalálható a megfelelő ima. Imát mond szülőkért, testvérekért, betegekért. (bővebben a mellékletben)

Legismertebb talán a:

Reggeli imádság

Jó Istenem, felébredtem,
Te őrködtél én felettem.
Köszönöm, hogy megtartottál,
Hogy felettem virrasztottál.

Óvj meg ma is szent kezeddel!
Szent kezedből ne eressz el!
Vedd oda mind, aki szeret,
Oh, hallgasd meg kérésemet!

Esteli imádság

Én Istenem, jó Istenem!
Becsukódik már a szemem.
De a tied nyitva, Atyám,
Amíg alszom, vigyázz reám!

Vigyázz kedves szüléimre,
Meg az én jó testvérimre!
Mikor a nap újra felkel:
Csókolhassuk egymást reggel.

DIÁKOKNAK

Fáy András, a nemzet mindenese

Kohány, Zemplén vármegye, (1786. május 30. – Pest, 1864. július 26.)

Apja Fáy László ötezer holdas földbirtokos, anyja Szemere Krisztina.

A szülők 1791-ben Gombára költöztek (Pest vármegye), a gyermek Fáy András azonban anyai nagyszülei birtokán, Gálszécsen nevelkedett. „A kis Andriska Isten kegyelméből friss, már foga is vagyon, már jó tánczos az új czipőkben, nem kell rajta gondolkozni, vagyon és lészen is reá gondunk.” – írta a szülőknek a nagyapa a cseperedő gyermekről.

Református családban született, útja természetesen vezetett a sárospataki kollégiumba. (bővebben a mellékletben)

Csatolt állományok

 

Megszakítás

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás