Gyűjtemények – A Levéltár

Júl. 02.

Kialakulása

A 19. század derekán a szabadságharc leverését követően megszűnt a Kollégium diákönkormányzati adminisztrációja. Ekkor került sor a seniori és contrascribai archívumból az anyag ideiglenesen a könyvtárba, de a valóságban sokáig nem volt gazdája.

1889-ben a közigazgató javaslatára az Egyházkerületi Közgyűlés úgy döntött, hogy a Kollégium levéltárát Sárospatakon egyesítsék az Egyházkerület levéltárával, s legyen felelős gazdája. Ezt Miskolcról át is hozták és még hozzájuk csatolták a Kollégium hivatalaiban levéltárivá érett anyagot és az addig a régészeti múzeumban tárolt középkori és Rákóczi-kori okleveleket és céh-iratokat. Zsoldos Benő kollégiumi tanár fogott hozzá a rendezéshez 1890-ben. Több mint két évtizedig tartó tevékenységéről naponta munkanaplót vezetett. A Levéltárnak ez az un. Zsoldos-anyaga tulajdonképpen könyvtári módszerrel feldolgozva, igen könnyen és gyorsan kutatható.

A 20. században mind a Kollégium, mind az Egyházkerület hivatalainak levéltárivá érett anyaga folyamatosan nyert elhelyezést, így az egyházmegyék és az árvagyülekezet anyagai, köztük az utóbbiak anyakönyvei is. A kötött anyag darabjai tárgyuknak megfelelően hozzásorolódtak a korábbiakhoz. A kötetlen anyagot már nem a Zsoldos-módszerrel dolgozták fel, hanem nagyjából eredeti irattári rendjükben tárolódnak, levéltári dobozokban.

A Levéltáron belül önálló rétegek még a miskolci Lévay József Református Főgimnázium 1821-től gyűlt iratainak töredéke, valamint Sárospatak mezőváros és közbirtokosság zömmel gazdasági vonatkozású, 1567-1910 között, a sárospataki Vöröskereszt 1899-1939 és a sárospataki Vadásztársaság 1923-1941 között keletkezett iratai. Ezen kívül mintegy 25 családi levéltár s az állomány része.

Az állomány

A Levéltár anyaga mintegy 500 folyómétert tesz ki.

Legrégebbi okmánya egy 1294-ből származó. latin nyelvű, függőpecsétes adománylevél. Mohács előtti anyaga 26 db ingatlanügyletekre vonatkozó oklevél és országgyűlési határozat.

A Zsoldos-anyagban a Kollégium és az Egyházkerület történetére vonatkozó iratok között a Rákócziak korának és Észak-Magyarország 18. és 19. századi történetének dokumentumai jelentősek. Itt vannak az iskola anyakönyvei is 1617-től, igaz, csak a 18. század közepétől teljesek. Az iskola működéséhez kapcsolódó különböző jegyzőkönyveket is a levéltár őrzi.

Az Egyházkerületi Közgyűlések jegyzőkönyvei 1745-től, a számadáskönyvek 1767-től vannak meg. Az egyházmegyei levéltárak közül az Abaúji 1689, a Borsodi illetve Alsóborsodi 1596, a Felsőborsodi 1799, a Torna-Gömöri 1687, a Zempléni illetve Alsózempléni az 1611 óta összegyűlt anyagot tartalmazzák.

Kutatások

A Levéltárban elsődlegesen forrásanyagot nemcsak azok találnak, akik szorosabban vett egyháztörténeti és kollégiumtörténeti témákkal foglalkoznak, hanem a helytörténeti kutatók mellett azok is, akik Észak-magyarország társadalom-, gazdaság-, művelődés- és oktatástörténeti vonatkozásait kutatják.

Megszakítás

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás